2010 és 2026 között Magyarországon példátlan mennyiségű pénz áramlott roma integrációs és társadalmi felzárkóztatási programokra. A Fidesz-kormányok idején uniós és hazai forrásokból becslések szerint összesen 600–1000 milliárd forint közötti összeg mozoghatott ezekben a rendszerekben.
A támogatások hivatalos célja a roma közösségek oktatási, foglalkoztatási, lakhatási és szociális helyzetének javítása volt.
Az Európai Unió Magyarországot kiemelt országként kezelte a roma integráció területén, mivel az egyik legnagyobb roma népesség itt él Európában.
A pénzek jelentős része EU-s felzárkóztatási alapokból érkezett, amelyeket tanodákra, ösztöndíjakra, telepfelszámolásra, foglalkoztatási programokra, közmunkára, gyermekprogramokra és hátrányos helyzetű települések fejlesztésére fordítottak.
Emellett a magyar állam is külön milliárdokat biztosított roma önkormányzatoknak, civil szervezeteknek és felzárkóztatási intézményeknek.
A rendszer azonban az évek során egyre inkább politikai kérdéssé vált. A sajtóban és az ellenzéki kritikákban többször megjelent, hogy a támogatások egy része olyan roma vezetőkhöz és szervezetekhez került, amelyek szoros kapcsolatban álltak a Fideszhez köthető politikai hálózatokkal.
Az elmúlt években különösen sok szó esett a Cigány Közösségek Szövetségéről (CiKöSz), amely fokozatosan a kormánypárt egyik fontos roma szövetségesévé vált.
A CiKöSz vezetői nyíltan együttműködtek a Fidesszel, több szereplőjük állami pozíciókat kapott, miközben jelentős támogatások érkeztek a roma önkormányzati rendszerbe.
A Magyarországi Romák Országos Önkormányzata például több alkalommal milliárdos állami segítséget kapott adósságrendezésre és működésre.
A kritikusok szerint ezek a pénzek részben politikai lojalitás mentén kerültek kiosztásra, és a roma integrációs rendszer egy része választási mozgósító hálózattá alakult.
Több oknyomozó cikk szerint nehéz pontosan követni, hogy a hatalmas támogatásokból mennyi jutott el valóban a legszegényebb roma közösségekhez.
A bírálók szerint sok program eredménye nem mérhető, számos projekt csak papíron működött, miközben egyes szereplők komoly politikai és anyagi előnyökhöz jutottak.
A kormány ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy nőtt a roma foglalkoztatottság, több gyermek maradt az oktatásban, és korábban soha nem látott mennyiségű pénz jutott felzárkóztatásra.
A roma integrációs pénzek története így nemcsak szociális kérdéssé, hanem az elmúlt másfél évtized egyik legnagyobb politikai és gazdasági vitájává vált Magyarországon.
