2010 óta Magyarországon jelentős átalakulások történtek az állami finanszírozású ágazatokban, különösen az egészségügyben és a sportinfrastruktúra területén. A folyamatokat egyszerre jellemzik központosítási reformok, nagy volumenű beruházások és tartós szakpolitikai viták.
A 2010 utáni időszakban a magyar egészségügyi rendszerben jelentős strukturális átalakítások történtek, többek között a finanszírozási és irányítási rendszer központosítása. Szakértői elemzések szerint a korábbi, részben decentralizált működést fokozatosan egy erősebben központi irányítás váltotta fel.
A rendszer működését a nemzetközi összehasonlítások szerint továbbra is több kihívás jellemezte.
Az OECD-elemzések is kiemelik, hogy Magyarország egészségügyi kiadásai és humánerőforrás-ellátottsága több mutatóban elmarad a fejlettebb európai országok átlagától.Ugyanakkor a kormányzati kommunikáció szerint 2010 óta jelentős források jutottak az ágazatba, beleértve kórházfelújításokat, béremeléseket és új beruházásokat is.
Az elmúlt évek egyik fontos változása az alapellátási ügyeleti rendszer átszervezése volt. A korábbi, önkormányzati és háziorvosi alapon működő rendszert fokozatosan egy központosított modell váltotta fel, amelyet az Országos Mentőszolgálat koordinál.
Az új rendszer egységes hívószámon keresztül működik, és célja a gyorsabb és átláthatóbb betegirányítás. A reform ugyanakkor lakossági vitákat is kiváltott az elérhetőség és a földrajzi távolságok miatt.

Sportberuházások stadionok és nagyprojektek
A 2010 utáni időszakban Magyarországon több nagy sportinfrastruktúra-fejlesztés valósult meg. Ezek közé tartozik a Puskás Aréna, az MVM Dome, valamint számos vidéki stadion építése és felújítása.
Ezek a beruházások összesen több száz milliárd forintos nagyságrendet képviselnek, és állami finanszírozásból valósultak meg.
A projektek célja hivatalosan a sportinfrastruktúra fejlesztése, nemzetközi események fogadása és a hazai sportélet támogatása volt.

