Ifj.Rostás-Farkas György

2010-ben a kétharmados parlamenti többséggel került hatalomra Magyarországon. A következő években a kormány jelentős politikai és gazdasági átalakításokat hajtott végre. A korszak egyik legtöbbet vitatott területe a közbeszerzési rendszer lett, különösen azért, mert több kormányközeli vállalkozó rendkívül gyors gazdasági felemelkedést ért el.

A legismertebb ilyen üzletember, aki Felcsút korábbi polgármestere volt. A 2010-es évek elején még kisebb helyi vállalkozóként ismerték, később azonban céghálózata az ország egyik legnagyobb üzleti birodalmává nőtte ki magát. Érdekeltségei az építőiparban, energetikában, turizmusban, médiában és a bankszektorban is megjelentek.

Több magyar és nemzetközi sajtóorgánum foglalkozott azzal, hogy Mészáros cégei jelentős mennyiségű állami és európai uniós finanszírozású közbeszerzést nyertek el. A Transparency International Magyarország és a Korrupciókutató Központ Budapest több elemzése szerint a közbeszerzések egy része szűk verseny mellett zajlott, és gyakran ugyanazok a vállalkozói körök kerültek ki győztesen.

A Fidesz-kormány azzal érvelt, hogy célja egy erős magyar tulajdonú vállalkozói réteg kialakítása volt, amely képes felvenni a versenyt a külföldi multinacionális cégekkel. A kabinet szerint a nagy állami beruházások magyar vállalkozásokhoz kerülése nemzeti gazdasági érdek volt.

A kritikusok ezzel szemben azt állították, hogy a rendszerben politikailag kedvezményezett üzleti körök alakultak ki. Gyakran említették a nagy infrastruktúra-fejlesztéseket, vasútépítéseket, stadionberuházásokat és energetikai projekteket, amelyeknél rendszeresen feltűntek ugyanazok a cégek. A korrupcióellenes szervezetek szerint Magyarországon az egyajánlatos közbeszerzések aránya hosszú ideig magas volt nemzetközi összehasonlításban.

Az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF több magyar projekt ügyében is vizsgálatot folytatott az elmúlt években. Ezek között szerepeltek olyan beruházások, amelyeknél túlárazás vagy szabálytalanság gyanúja merült fel. A magyar kormány több alkalommal vitatta a politikai motivációjú kritikákat, és hangsúlyozta, hogy a fejlesztések jelentős gazdasági növekedést hoztak az országnak.

A 2010 utáni időszak gazdaságilag valóban jelentős beruházásokat és növekedést hozott, ugyanakkor a közbeszerzések és az állami pénzek elosztása körüli viták folyamatosan meghatározták a magyar közéletet. A támogatók szerint a korszak stabilitást és nemzeti gazdasági megerősödést hozott, míg a kritikusok úgy látják, hogy a politika és az üzleti elit túlzott összefonódása alakult ki Magyarországon.

Mészáros Lőrinc cégbirodalma és az állami megrendelések rendszere

a 2010 utáni magyar gazdasági élet egyik legismertebb szereplője lett. A felcsúti vállalkozó korábban főként helyi érdekeltségekkel rendelkezett, majd néhány év alatt Magyarország leggazdagabb emberei közé emelkedett. Vagyonának növekedése szorosan összefüggött az építőipari, energetikai, turisztikai és médiapiaci terjeszkedéssel.

Cégbirodalmának egyik központi vállalata az, amely számos iparágban rendelkezik érdekeltségekkel. Az Opushoz tartozik többek között a, az és a. Ezek a cégek jelentős állami infrastruktúra-fejlesztésekben vettek részt, például vasútépítésekben, árvízvédelmi munkákban és közműprojektekben.

A Forbes több alkalommal is beszámolt arról, hogy Mészáros cégei milliárdos értékű közbeszerzéseket nyertek el. Egy 2022-es cikk szerint a Mészáros és Mészáros Zrt. több mint 8 milliárd forintos árvízvédelmi projektet nyert el a Felső-Tiszán. Egy másik beszámoló szerint ugyanebben az időszakban további 9,2 milliárd forint értékű vízügyi közbeszerzést kaptak állami projektekben.

A cégcsoport az építőiparon kívül más területeken is erősödött. Mészáros érdekeltségei megjelentek a szállodaiparban, az agráriumban, az energiapiacon és a médiában is. A több vidéki hotelt működtet, míg médiacégek révén országos lapok és rádiók is a birodalomhoz kerültek.

A közbeszerzési sikerek miatt Mészáros Lőrinc neve rendszeresen felmerült a korrupcióról és a politikai kapcsolatok szerepéről szóló vitákban. Kritikusok szerint cégei kiemelkedően sok állami megrendelést kaptak, és a rendszerben túl nagy szerepet játszottak a politikai kapcsolatok. Több elemzés szerint a Mészáros-csoport rekordéveket zárt az állami tendereken: egy 2020-as összesítés szerint a hozzá köthető cégek egyetlen év alatt több mint 400 milliárd forintnyi megrendelést nyertek el.

A kormány és a Fidesz politikusai ugyanakkor azt hangsúlyozták, hogy magyar tulajdonú nagyvállalatok épültek fel, amelyek képesek nagy volumenű fejlesztések megvalósítására. Szerintük természetes, hogy a sikeres hazai cégek jelentős állami beruházásokban vesznek részt.

Mészáros Lőrinc cégbirodalma mára a magyar gazdaság egyik legnagyobb vállalati hálózatává vált. A támogatók szerint ez a magyar tőke megerősödését jelenti, míg a kritikusok úgy látják, hogy a politika és az üzleti világ túlzott összefonódása alakult ki Magyarországon.