Advertisment Image

A Cigány Himnuszt lenézte a Mi Hazánk politikusa Novák Előd, felszólítom, hogy kérjen bocsánatot

Tisztelt Novák Előd!

Határozottan visszautasítom a roma közösséget sértő és megbélyegző kijelentéseit, valamint azt a politikai szemléletet, amely újra és újra megpróbálja szembeállítani egymással a magyar és cigány embereket. Nem először figyelmeztetem önt!

Már többször felemeltem a szavamat a roma közösséget érő rasszista és megosztó megnyilvánulásai miatt, ezért most újra felszólítom, hogy kérjen bocsánatot amiért a Cigány Himnuszt degradálta kijelentésében!

A magyar Himnusz méltóságát semmi nem veszélyezteti attól, hogy más közösségek kulturális jelképei is megszólalnak. A nemzet erejét nem a kirekesztés, hanem a kölcsönös tisztelet adja.

A nemzetközi cigány himnusz, a „Gelem, Gelem” a roma nép történelmének, szenvedésének, összetartozásának és identitásának egyik legerősebb szimbóluma.

A himnuszt az 1971-ben Londonban megrendezett első Roma Világkongresszus fogadta el hivatalosan a nemzetközi cigányság himnuszaként. Ugyanezen a kongresszuson fogadták el a roma zászlót, a cigány ábécét és a közösség nemzetközi kulturális alapelveit is.

Magyarországot a kongresszuson édesapám, Rostás-Farkas György képviselte, akit a Nyelvi Bizottság tagjává és vezető személyiségévé választottak. Ez történelmi jelentőségű esemény volt a magyarországi roma közösség számára is!

A roma közösség a magyar nemzet része. Roma emberek évszázadok óta itt élnek Magyarországon, dolgoznak, alkotnak, adót fizetnek, családot nevelnek és ugyanúgy szeretik ezt a hazát, mint bármely más magyar ember. Senkinek nincs joga kétségbe vonni a cigány emberek méltóságát, magyarságát vagy kulturális értékeit.

Amikor Ön azt sugallja, hogy a cigány himnusz méltatlan lenne arra, hogy hivatalos eseményen elhangozzon, akkor valójában több millió roma ember identitását és emberi méltóságát sérti meg!

Ez nem nemzetvédelem, hanem tudatos megosztás és politikai uszítás.

A „Gelem, Gelem” nem provokáció. A „Gelem, Gelem” történelem, emlékezet, fájdalom és összetartozás. Egy nép hangja, amely túlélte a kirekesztést, a megaláztatást és az üldöztetést, mégis hű maradt Magyarországhoz és saját kultúrájához.

Ifj. Rostás-Farkas György
Elnök, Újságíró, Főszerkesztő
Roma Világkongresszus Nyelvi Bizottság

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük