Lemondott tisztségéről Vecsei Miklós, aki az elmúlt években meghatározó szereplője volt a roma felzárkóztatási és társadalmi integrációs programoknak Magyarországon.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke több évtizedes közéleti és szociálpolitikai tevékenység után jelentette be távozását.
Vecsei Miklós 2019-ben vette át a roma felzárkóztatás területének irányítását, miután a kormány átalakította a romaügyekért felelős struktúrát, és a feladatkör Balog Zoltántól hozzá került. Az akkori kormányzati indoklás szerint a legszegényebb települések felzárkóztatását hatékonyabban lehetett koordinálni az új rendszerben.
Távozása kapcsán ismét felerősödtek azok a kritikák, amelyek szerint az elmúlt évek roma felzárkóztatási programjai nem hozták meg a várt eredményeket.
Több roma közéleti szereplő és civil aktivista úgy véli, hogy a közösségeket érintő legsúlyosabb problémák a mélyszegénység, az oktatási leszakadás és a munkaerőpiaci hátrányok továbbra sem oldódtak meg érdemben.
Mathias Corvinus Collegium (MCC) az állami támogatás révén több százmilliárd forintnyi vagyont kapott a Fidesz-kormány idején. Például 280 milliárd forint értékű állami részvénycsomag került hozzájuk, amelyek évente mintegy 7,5 milliárd forint osztalékot termelnek.
2023-ban az MCC vagyona már 500 milliárd forint fölött volt, és az állami juttatásokból 50 milliárd forint bevételük származott, amelynek nagy része osztalékból jött.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) 2018-ban indította el a Roma Tehetség Programot, amely tehetséges roma fiatalok támogatását tűzte ki célul, középiskolástól az egyetemistákig.
A program teljesen ingyenes, intenzív képzés, nyelvi támogatás, mentorálás volt a cél, de az állami támogatás pontos összege és a mentoráltak szàma egyelőre nincs részletezve a honlapjukon
A kritikusok szerint a roma közösségeknek nemcsak szociális programokra, hanem erősebb érdekképviseletre, nagyobb politikai beleszólásra és valódi társadalmi egyenlőségre lenne szükségük.
Lemondásával egy olyan időszak zárulhat le, amelyet egyszerre jellemeztek jelentős állami felzárkóztatási kezdeményezések és azok hatékonyságával kapcsolatos folyamatos viták.
A következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a kormány milyen irányban kívánja folytatni a roma és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatás politikáját, és hogy az új vezetés képes lesz-e érdemi választ adni a magyarországi roma közösségek előtt álló kihívásokra.
