Palkovics László az Orbán-kormány egyik legfontosabb technológiai háttéremberévé vált az elmúlt években. Innovációs és technológiai miniszterként, majd technológiai és ipari miniszterként olyan fejlesztések és állami támogatási rendszerek fölött rendelkezett, amelyekben százmilliárdos nagyságrendű közpénz és uniós forrás mozgott.
Nevéhez kapcsolódott a magyar járműipar fejlesztése, az önvezető autós projektek, a mesterséges intelligencia-programok és számos egyetemi innovációs beruházás.
A legismertebb projekt a zalaegerszegi ZalaZONE járműipari tesztpálya lett, amelyet a kormány stratégiai nemzeti beruházásként kezelt. A fejlesztésre eredetileg több mint 50 milliárd forint állami támogatás érkezett, később pedig a projekt összértéke megközelítette a 70 milliárd forintot.
A beruházás köré külön alapítványi és vagyonkezelő rendszer épült ki, miközben további milliárdok érkeztek kutatás-fejlesztési programokra, önvezető autós technológiákra, hadiipari fejlesztésekre és mesterséges intelligencia rendszerekre.
Palkovics körül idővel egy olyan technológiai és gazdasági hálózat alakult ki, amelyben minisztériumi emberek, állami vezetők és kormányközeli szereplők kaptak fontos pozíciókat.
A lap arról is írt, hogy a Palkovics által felügyelt rendszerben végül csaknem félezer milliárd forintnyi állami vagyon és fejlesztési pénz koncentrálódott különböző innovációs központok és alapítványok körül.
Az egyik legvitatottabb terület az oktatási és állami informatikai rendszerek világa volt. Több oknyomozó cikk szerint Palkovics korábbi üzleti köreihez kapcsolódó cégek összesen több mint 32 milliárd forintnyi állami közbeszerzést nyertek el az elmúlt években.
Ezek a vállalatok fejlesztették többek között a Neptun egyetemi rendszert, a KRÉTA oktatási platformot és több államigazgatási digitális infrastruktúrát is.
Közben hatalmas állami pénzek áramlottak az egyetemi modellváltásokhoz és innovációs programokhoz is. Egy korábbi kormányzati terv szerint csak felsőoktatási és innovációs fejlesztésekre mintegy 1500 milliárd forintos keretet különítettek el. Ebből több száz milliárd jutott infrastruktúrára, tudományos parkokra és technológiai fejlesztésekre.
Palkovics neve az akkumulátorgyárak támogatása és a hadiipari beruházások körül is rendszeresen előkerült. Kritikusok szerint a technológiai modernizáció mögött egy erősen centralizált támogatási rendszer épült ki, amelyben jelentős állami pénzek koncentrálódtak szűk körökben. Több ellenzéki és oknyomozó cikk szerint a projektek egy része politikailag is közel állt a Fideszhez és a kormányzati gazdasági hálózatokhoz.
Bár Palkovics 2022-ben távozott miniszteri pozíciójából, a rendszerből nem tűnt el. A kormány 2025-ben mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztossá nevezte ki, így továbbra is komoly befolyása maradt a magyar innovációs és technológiai támogatási rendszerek felett.
Az elmúlt években Palkovics László neve így egyszerre vált a magyar technológiai fejlesztések szimbólumává és az egyik legnagyobb állami támogatási rendszer körüli politikai viták központi szereplőjévé.
