Szombaton megtartotta alakuló ülését Magyarország új Országgyűlése, amely az áprilisi parlamenti választások után új politikai korszak kezdetét jelzi. Az ülésen a képviselők letették esküjüket, megválasztották az Országgyűlés tisztségviselőit, majd a parlament várhatóan új miniszterelnököt is választott.
Az alakuló ülést délelőtt 10 órakor nyitotta meg Sulyok Tamás köztársasági elnök az Országházban.
A Himnusz elhangzása után beszédében hangsúlyozta az alkotmányos rend folytonosságát, valamint a demokratikus intézmények stabilitásának fontosságát. Ezt követően a legidősebb képviselő, mint korelnök vezette tovább az ülést.
A parlament meghallgatta a választási szervek beszámolóit az április 12-i országgyűlési választásról, majd a képviselők ünnepélyes esküt tettek. Az új összetételű Országgyűlésben a választást megnyerő Tisza Párt rendelkezik kényelmes többséggel: a párt 141 mandátumot szerzett, míg a Fidesz–KDNP 52, a Mi Hazánk Mozgalom pedig 6 képviselőt küldhetett a parlamentbe.
Az ülés egyik legfontosabb eseménye az új miniszterelnök megválasztása volt. A parlament többsége Magyar Péter mellett állt ki, aki a rendszerváltás óta az egyik legnagyobb politikai fordulat élén került hatalomra.
Megválasztásával lezárult a 16 éve tartó Orbán-kormányzás időszaka, és hivatalosan is megkezdődött az új kabinet felállítása.
Az új parlament első döntései között szerepelt a bizottsági struktúra kialakítása és több, a minisztériumi rendszer átalakításáról szóló javaslat tárgyalása is. Az új kormányzati szerkezetben külön egészségügyi, oktatási és szociális minisztérium létrehozását is kezdeményezték, ami jelentős szakpolitikai átrendeződést vetít előre.
Az ellenzék szerepe is átalakul az új ciklusban. A korábban kormányzó Fidesz több meghatározó politikusa nem vállalt parlamenti mandátumot, miközben a párt vezetése „megújulási időszakról” beszél. Gulyás Gergely szerint a párt célja, hogy „normális ellenzékként” működjön az új parlamentben.
Az alakuló ülés nemcsak parlamenti formalitás volt, hanem szimbolikus határvonal is a magyar politikában. Az új többség rendszerszintű változásokat ígér, míg az ellenzék számára az újrakezdés időszaka következik.
A következő hetek döntőek lehetnek abban, hogy az új kormány miként tudja stabilizálni pozícióját és milyen irányba formálja át az ország politikai és gazdasági működését.
