Balog Zoltán neve hosszú éveken át összeforrt a Fidesz társadalompolitikájával, az egyházügyekkel és a roma felzárkóztatási programokkal. Református lelkészből lett államtitkár, majd miniszter, aki 2012 és 2018 között vezette az Emberi Erőforrások Minisztériumát (EMMI), Magyarország egyik legnagyobb költségvetésű tárcáját.
Az EMMI irányítása alatt évente több ezer milliárd forintnyi közpénz mozgott az oktatás, egészségügy, szociális ügyek és felzárkóztatási programok területén.
A Balog-korszak egyik legsúlyosabb és legtovább húzódó botránya a roma integrációs források felhasználásához kapcsolódott. Ezek a programok részben európai uniós pénzből, részben magyar költségvetési támogatásból működtek, és hivatalosan a mélyszegénység csökkentését, a roma foglalkoztatást, képzést és társadalmi integrációt szolgálták.
A rendszerben összességében több tízmilliárd forintnyi támogatás mozgott a 2010-es években.
A legismertebb ügy a „Híd a munka világába” program volt, amelyet az Országos Roma Önkormányzat koordinált.
A projekt közel 5 milliárd forint támogatást kapott. A cél az lett volna, hogy roma emberek számára képzéseket, munkaerőpiaci segítséget és foglalkoztatási lehetőségeket biztosítson. A program azonban hamar a magyar közélet egyik legsúlyosabb támogatási botrányává vált!
A vizsgálatok során kiderült, hogy a vállalt eredmények jelentős része nem teljesült. Az ellenőrzések szerint több beruházás el sem készült, számos szolgáltatás nem működött megfelelően, miközben jelentős összegek mentek el működési és adminisztratív költségekre. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálta az ügyet, a magyar hatóságok pedig költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoztak.
A program politikai súlyát növelte, hogy az ORÖ vezetésében akkor meghatározó szerepet töltött be Farkas Flórián, aki évekig a Fidesz roma politikájának egyik legfontosabb arca volt. Az ellenzék és civil szervezetek már évekkel ezelőtt azt állították, hogy a roma felzárkóztatási rendszerben súlyos pénzügyi és ellenőrzési problémák vannak.
A fordulópontot az jelentette, amikor az Integritás Hatóság 2024-ben nyilvánosan is megállapította: az ORÖ „felelőtlen gazdálkodása”, valamint az akkori EMMI felügyeleti hiányosságai legalább 1,3 milliárd forintos közpénzkárt okozhattak.
A jelentés külön kitért arra, hogy a minisztérium ellenőrzési rendszere nem működött megfelelően, és több esetben nem történt időben beavatkozás.
Ez azért különösen jelentős megállapítás, mert ritkán fordul elő Magyarországon, hogy egy állami szerv ilyen nyíltan nevezi meg egy korábbi minisztérium felelősségét közpénzek szabálytalan kezelésében.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja Balog Zoltán püspököt, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnökét a Karmelita kolostorban 2022. június 27-én. A dunamelléki református püspök bemutatta a kormányfõnek a református egyház nemzetstratégiai célkitûzéseit. A találkozón beszéltek arról a lelki támogatásról, amelyet az egyházi közösségek tudnak adni a magyar nemzetnek a járvány, az elhúzódó háború, és a gazdasági válság idején, egy olyan korszakban, amikor értékválság jellemzi a nyugati országokat.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Ugyanakkor fontos tény: sem Balog Zoltánnal, sem Farkas Flóriánnal szemben nem született olyan jogerős bírósági ítélet, amely személyes korrupciót vagy pénzlopást állapított volna meg. A magyar nyomozás végül nem vezetett magas rangú politikusok felelősségre vonásához. Ez az egyik fő oka annak, hogy az ügy a mai napig politikailag rendkívül érzékeny.
A történet túlmutat egyetlen projekten. A roma integrációs támogatások körül évek óta visszatérő kritika, hogy a hatalmas összegek ellenére sok térségben alig történt valódi társadalmi felzárkózás.
Több szakértő szerint a rendszer túlzottan bürokratikus volt, sok pénz ment tanulmányokra, tanácsadókra és projektmenedzsmentre, miközben a legszegényebb településeken élők helyzete csak minimálisan javult.
Balog Zoltán ezzel szemben miniszterként rendszeresen azt hangsúlyozta, hogy a kormány történelmi léptékű forrásokat biztosít roma felzárkóztatásra, és szerinte számos program sikeres volt az oktatásban és foglalkoztatásban.
A vita így máig nem zárult le: az egyik oldal rendszerszintű pénzpazarlásról és politikai klientúraépítésről beszél, míg a másik szerint a hibák ellenére valós társadalmi eredmények is születtek.
Ami azonban biztosan állítható: a Balog Zoltán vezette EMMI alatt több milliárd forintnyi roma integrációs támogatás felhasználását érte súlyos kritika, és hivatalos jelentések is megállapítottak jelentős közpénzkárt.
Az viszont továbbra sem bizonyított, hogy a pénzek személyesen a politikai vezetőkhöz kerültek volna.
