Az Európa Tanács elfogadta a 2026–2030 közötti Roma és Utazó Közösségek Befogadási Stratégiáját.
A program célja, hogy javítsa a romák társadalmi helyzetét Európában, csökkentse a hátrányos megkülönböztetést, valamint növelje az oktatási, munkaerőpiaci és politikai részvételi lehetőségeiket.
A stratégia azért vált szükségessé, mert a romák továbbra is Európa egyik leginkább hátrányos helyzetű közösségét alkotják. Bár az elmúlt évtizedekben több ország indított felzárkóztatási programokat, a roma közösségek számos területen még mindig jelentős nehézségekkel szembesülnek.
A dokumentum szerint az egyik legfontosabb feladat az oktatási egyenlőtlenségek csökkentése. Sok roma gyermek ma is elkülönített osztályokban tanul, vagy olyan iskolákba jár, amelyek alacsonyabb színvonalú oktatást biztosítanak.
A stratégia célja, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel férhessen hozzá a minőségi oktatáshoz, függetlenül származásától.
Kiemelt terület a foglalkoztatás is. Számos európai országban a roma lakosság körében jóval magasabb a munkanélküliség, mint a többségi társadalomban.
A program képzésekkel, munkahelyteremtő kezdeményezésekkel és vállalkozásfejlesztési támogatásokkal kívánja segíteni a munkaerőpiaci beilleszkedést.
A stratégia nagy hangsúlyt fektet a diszkrimináció elleni küzdelemre is. Az előítéletek, a gyűlöletbeszéd és a rasszista támadások még mindig sok országban problémát jelentenek.
Az Európa Tanács szerint csak hatékony jogi védelemmel, oktatással és társadalmi párbeszéddel lehet visszaszorítani ezeket a jelenségeket.
Fontos cél a roma közösségek politikai részvételének növelése.
A stratégia arra ösztönzi az európai országokat, hogy a romák ne csupán elszenvedői vagy kedvezményezettjei legyenek a döntéseknek, hanem aktívan részt vehessenek azok meghozatalában helyi, országos és európai szinten is.
A program a roma kultúra, nyelv és hagyományok megőrzését is támogatja. Az Európa Tanács szerint a roma kulturális örökség Európa történelmének és identitásának fontos része, amelyet védeni és népszerűsíteni kell.
A stratégia egyik legfigyelemreméltóbb adata, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság 2002 és 2024 között 114 olyan ügyben hozott ítéletet, amely roma vagy utazó közösségek tagjait érintő jogsértésekkel kapcsolatos volt.
Ezek között szerepeltek iskolai szegregációs ügyek, diszkriminációs esetek és gyűlölet-bűncselekmények is.
A 2026–2030-as stratégia célja, hogy Európa befogadóbb, igazságosabb társadalommá váljon, ahol a romák ugyanazokkal a lehetőségekkel és jogokkal rendelkeznek, mint minden más állampolgár.
A program hosszú távú sikerét az fogja meghatározni, hogy az egyes országok milyen mértékben valósítják meg a kitűzött célokat, és mennyire sikerül bevonniuk magukat a roma közösségeket a folyamatokba.
